2017. augusztus 27. 09:21 - Róóóbi

Körülnéztem

Csak, hogy ne teljen unalommal ez az időszak.

Érdemes körülnézni, hiszen sok olyan érdekes (vagy éppen meghökkentő) kiegészítő készült több neves cég jóvoltából, amivel könnyen a saját ízlésünknek megfelelően formálhatjuk a szekér külcsínét és/vagy belbecsét. Ezekből szemezgetek most, hiszen én is könnyen elcsábulok egy-egy kurrens cucc szembejöttére. Ezek a teljesség igénye nélkül lehetnek lámpák, fényszórók, tükrök, lökhárítók, karosszéria-elemek, különféle kiegészítők. Közös ismertetőjegyük, hogy nem gyakran jönnek szembe, és hajlamosak néha pofátlanul drágán gazdát cserélni.

 

Fényszórók, lámpák, minden ami világít

Talán a legszembetűnőbb kozmetika, egy pár különleges fényszóró felcsavarozása. Sajnos lassan már szép gyárit is nehéz találni, hiába vannak még akár bontóban is szép számmal, hazai útjaink összetétele nagyban közrejátszott ezen alkatrészek korai elhalálozásában. Alapvetően a gyáriból kétfélét találunk, manuális és elektromos magasságállításút. Ez inkább kényelmi extra, hogy ne kelljen a motorháztető alatt a "sötétben" tapogatózni.

Ez itt egy teljesen átlagos, hétköznapi fényszóró, készült Bosch, Hella, Carello, Valeo és több más márkanévvel. A TYC és DEPO márkákat kerüljük, minőségük jellemzően kritikán aluli, méretpontatlan, fénykévéjük pacás és megfolyt. Gyakorlatilag semmi különleges nincs benne, létezik manuális és elektromos magasságállítású kivitelben. Utóbbinak a kerete teljesen más.

Elvétve fekete háttérrel is előfordul.

Jöjjenek az izgalmasabb portékák! 

                                     images6c917.jpg  

  Na, ez már valami! Klasszikus dupla körlámpa, az Irmscher követte el. Sokak perverziója, nem gyakran jön szembe, párja több száz euróért is elkelhet az eBayen. Külföldi oldalakon gyakoribb. Sokan nem szeretik, mert a gömböc Escortra emlékeztet. És közben meg tényleg.

 


Dupla fényszóró Hirschcar módra. Kinézete megosztó, mindenképpen különleges.

 Ezek azok, amikről én tudok, ezeket lehet még kombinálni hűtőrácsba épített kiegészítő lámpákkal:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Facelift előtti lökhárító áttetsző indexekkel és ködfényszórókkal.

Facelift utáni, majdnem ugyanígy.

És a közismert, jellegzetes GSi arc, szigorúan kanyarodó Hanssal  volánnál. :-)

 Indexből nincs nagy választék, a stock sárgát több gyári beszállító (Yorka és társai) készítette, árnyalatnyi eltérések vannak.

Ezen kívül kétféle áttetsző létezik, hosszanti bordás és fénytörő burás.      

                                               feherindexbalos.th.jpg feherindexjobbos.th.jpg

Kinek melyik tetszik, a hosszanti bordás a cabriolet változatokon fordul elő jellemzően.

Nézzünk most hátsó lámpákat.

Teljesen széria fenék, vezetőoldalon alsó szakaszban ködzárófény, jobbról tolatólámpa. Ehhez kínált a Hella prizmát az ötödik ajtóra. Sokak szerint bazári, mert az Audi 80-on és a Golf MK2-n jól mutatott, de ezen nem. Megosztó kiegészítő.

Nagyon szép sötétített stílusú, szintén Hella gyártmány lámpák. Természetesen ehhez is illeszthető prizma.

És ugye a GSi sajátja, ahol szimmetrikus a tolatólámpa az alsó részen, itt a ködzárófényt a hátsó lökhárítóba költöztették. Alább duplázva látható, gyárilag csak a vezetőoldalon van. Igen, ez tükrözött kép. :-)

Egyelőre ezeket szedtem össze, a későbbiekben megnézzük, milyen egyéb külső kiegészítők léteznek.

Ismétlés a tudás anyja...

...a képek forrása: INTERNET

1 komment
2017. március 08. 11:41 - Róóóbi

Heti, havi... Évi?

Vagy már én sem tudom

Némi inaktivitás volt tapasztalható az elmúlt 12 hónap során. Ennek okait szeretném most felsorolni. 

 

Először is, a szekér ugye napi használatban van (volt), leginkább  munkába járásra befogva. Rám jellemző módon még a wc-re is autóval. 

Ebből az következik, hogy ilyenkor nem merek mélyebb belenyúlást elkövetni, ami megvétózhatja esetlegesen a munkahelyre eljutást. Tehát maximum csak annyira bontom meg, hogy ha másnap dolgozni kell menni, akkor még időben össze tudjam rakni. Mivel már szert tettem némi szerelői ambícióra, magam vezényeltem le a teljes kormánymű, és toronyszilent/toronycsapágy cseréjét (utóbbit kétszer is). 

Tünetek: kitekert kormánynál kopogó hang elölről, bizonytalan irányítás. 

Nem, nem a kormányösszekötő gömbfej adta fel a harcot. Hanem az a csúszka, ami az összekötők belső szeme és a kormánymű között lapul, egy műanyag feltéttel megvezetve a karok horizontális mozgását. Igen ám, ez a műanyag elkopott, és mivel kopottan nagy játékkal végezte dolgát, szép lassacskán kikoptatta a kormánymű házat is. Szerencsére volt hová nyúlnom (nem magamhoz), és a donor gépe került be, megspékelve egy új vezető műanyag csúszkával. Így ezt viszonylag hamar letudtam.

A toronycsapággyal viszont feleslegesen szívattam magamat, mivel én kis naiv, először a donoréra cseréltem le a régieket, mint kiderült hiába. Így vennem kellett újakat, de hogy az örömöm ne legyen teljes, ezek, illetve a szilentben lévő csapágyak nem kompatibilisek a Wookie-tól kapott, pár éves, príma Kayaba gátlókkal (halkan megjegyzem, a gátlók nemrégiben inkontinenssé váltak). Ugyanis ezek Vectra gátlók, a becsúszószárak átmérője nagyobb, mint a Kadett gyári mérete. Úgyhogy addig is maradnak a régi könnyező patronok, míg át nem alakítom Astra féle toronyszilentesre. 

Mivel én szeretem, ha minden működik, kiadtam az útját a régi LCD óracsoportnak, és kicsit méltatlan módon, de Daewoo műszeregység költözött a kormány mögé. Szerencsére pontosan illeszkedik a helyére, a csatlakozók szabvány Astra/Vectra-félék, csak a lábkiosztással kellett variálni. Külön öröm, hogy kikapcsolt gyújtás mellett is mutatja az üzemanyag szintet, és az óra áttétele W1125, ezáltal pontosan mutatja a pillanatnyi sebességet és a megtett utat. 

Nem konkrétan ő az, de ugyanígy néz ki. Astra/Vectra tipográfia szép kocka házban. Nekem begyere. :) 

Ezt csak azért, mert nem találtam ilyet :

Ez az A Corsa GSI műszercsoportja. A titkos vágyam. Majd egyszer talán sikerül. :) 

Azért, ha leesne, kiegyeznék egy (azt hiszem) C Ascona műszerrel is... 

Ez még talán esztétikusabb és korhűbb is, csak szintén ritkán fordul elő. Egyelőre beérem az idegen anyaggal... 

 

Talán ennél is fontosabb momentum, hogy ismét sikerült szert tennem, ha a járulékos költségeket nem nézem, ócskább kerekek árán egy újabb donorra,  egy piros 1.6-os Caravan személyében. 

Íme a dög :

Az imádott T4-ért köszönet illeti Tomi cimborámat, nélküle nem jött volna össze a bolt! :) (a képen nem ő látható) 

Ez a borzasztó példány tartalmazza vágyaim alábbi tárgyait: gyári, a kárpitommal megegyező GT felszereltség komplett üléseit, jó hűtőt, egy bármilyen célra felhasználható C16NZ motort F13 váltóval, beltéri csetreszeket, tetőablakot és az egyik legjobb dolgot: hibátlan, gyári Bosch motoros magasságállítású fényszórókat. Ja, majd elfelejtettem... A 13"-os (képen látható) Sportstahlfelgen összes takarója megvan, és passzol a 14"-os ugyanilyen felnijeimre, a leendő téli kerekekre. Egyszóval, megérte! 

Mindezen tervek, és a hengerenkénti injektorossá válásnak az egyetlen akadálya én magam vagyok, ugyanis

 

Elköltöztem. Kiutaztan Hollandiába, új munkahely, új élet és a gondtalanabb likviditás reményében. 

Ennyiből már kiderült, hogy a közlekedőedény otthon maradt. Sajnos a fejlesztéseket határozatlan időre fel kell függesszem, addig, amíg úgy nem állok, hogy belekezdhessek és véghez is vihessem amiket elterveztem. Egyelőre az 5 éves terv a cél. Addig is azon leszek, hogy megvalósítsam minden további teendőm anyagi hátterét. Igen, a mocskos anyagiak kényszerítettek ebbe a helyzetbe. Úgy vagyok vele, így harmincnak még könnyebb kitörni, adódott lehetőség és én nem féltem meglépni. 

Remélem, ez a kiruccanás sikerrel zárul, addig is, reméljük a legjobbakat. 

Majd jelentkezem! 

1 komment
2016. február 23. 10:00 - Róóóbi

Heti Kadett

Üdvözletem!

Ez egy amolyan "kicsit erről-kicsit arról" típusú bejegyzés, mire érdemes figyelni, mik az alapvető dolgok amikkel érdemes tisztában lenni, és egyáltalán, hogy is kell nekifogni annak, amire készülök.

Ugye azt mondanom sem kell, hogy nem árt, ha van némi fogalmunk a gépekről úgy általában, mi mivel, miért, hogy és miként. Ha vannak még fehér foltok, sokat segít például az alapműnek számító Ternai Zoltán: A gépkocsi című könyve. Nem egy mai darab, nem is igazán naprakész, de sokat lehet tanulni belőle.

Aki már cserélt vezérműszíjat, féltengelyt és hasonlókat, az nem fog hosszú perceket tölteni fejvakarással, "hogy is kéne" gondolatokkal a tudatában.

Típusra levetítve érdemes beszerezni Hans-Rüdiger Etzold: Így csináld! könyvét, nagyon jó és tele van ábrákkal. Vannak még a Haynes-féle könyvek, nehezebb beszerezni, kicsit szárazabb anyaggal, de jól használhatók. Érdemes még összeszedni évjáratnak megfelelő kapcsolási rajzokat, hogy tisztában legyünk vele, merre kószál az amper. Ez főleg akkor jön jól, mikor több típusokból építünk hibridet. :) Összegezve, fontos a szakirodalom, ne legyünk lusták böngészni, ha mégis, az később megbosszulhatja magát.

 

Az internet jó barátunk, szinte nincs olyan információ, amihez ne juthatnánk hozzá több-kevesebb kutatómunkával. Hasznos oldalak például: partsbase.org, ecat24.com, vectra16v.com.

Ne féljünk kérdezni, bátran regisztráljunk márkafüggő fórumra, mindenhol akadnak olyan kedves elvetemültek, akik álmukból keltve felsorolják az összes meghúzási nyomatékot. :)

 

Szükség van még jó néhány szerszámra, jómagam már régóta szorgosan gyűjtöm őket, több ládányi szerszámot beszereztem már. Egy áruházi bitfej-készlet és öt csavarhúzó ide már nagyon nem elég...

Nem beszélve a célszerszámokról. Ezekből sokat magunk is elkészíthetünk, ha van hozzá barkácsoló hajlam, például a kormányleszedőt és a szelepösszenyomót nem nehéz elkészíteni házilag. Így egy jobb fajta dugókulcs készlet a minimum, pipa torx- és imbuszkulcsok, nyomatékkulcs, többféle csavarhúzó, fogók, kiütők, rugóösszehúzó, fúrógép, sarokcsiszoló, kábelmunkákhoz nyúzó, saruzó, sok saru, forrasztó, ón, zsugorcső, szigetelőszalag, láncos emelő (a.k.a. flasencug) és erős függesztő motor kiemeléshez,  de erősen ajánlott kompresszor és hegesztőgép is, valamint, hacsak nincs otthon egy csápos emelő, az emeléshez egy jobb krokodil-emelő és rendes bakok. Az olcsó, hitvány szerszám kétszeresen is bosszúság: először is ritkán alkalmas arra, amire kitalálták, másodszor könnyen kárt tehetünk az alkatrészekben, például egy csavarfejben.

Emelésnél, alábakolásnál nagyon észnél kell lenni, nem kis veszélyeket rejt magában. Ha lehet ne legyünk egyedül, vagy legyen a közelben valaki, hogy közel legyen a segítség ha a szükség úgy hozza.

 

Nem tudom nem kiemelni a munkavédelmet.

Saját bőrömön tapasztaltam már, hogy egy reszelő is elég, hogy a szemünk csaknem odavesszen... Pár száz forint a munkás kesztyű és szemüveg, ne ezen spóroljunk!

 

Egy jó satupad, ha van, megkímél a hajlongástól, jó dolog rajta dolgozni. Tárazzunk be dobozokból, rekeszekből, csavaros kupákból, mert nagy bosszúság, amikor már szerelnénk be valamit, de nem találunk hozzá semmit, mert ömlesztve tároltuk a sarokban amit kiszedtünk. Fontosak még a felfogó edények, nem szép látvány a szétterülő olaj vagy fagyálló-tócsa, emellett környezetszennyező is.

Sok-sok helyre és időre is szükség lesz. Egy fedett, fűtött műhely a legoptimálisabb, biztonsági okokból legjobb a beton padló.

 

 

 

 

 Jó, ha van ingerenciánk bontóba járni.

Ezekből a évjáratokból ('88-'94, hogy Kadett, A Vectra és Astra is legyen benne) még jócskán találni a bontóban levetett példányokat, és ezek a helyek olykor igazi kincsesbányák - mert lássuk be, legnagyobb eséllyel itt talál az ember például gyári, motoros magasságállítású fényszórót vagy az összes extrát kiszolgáló kábelköteget. Sok helyen beengednek a romok közé, és kigyűjthetjük, amire szükség van. Jó néhányszor koszos kéz az eredmény, de szerintem megéri.

Szedjünk össze mindent előre, hogy a műveletek közti időt ne alkatrészek/segédanyagok utáni szaladgálással töltsük. Nincs is nagyobb agybaj a vasárnap délutáni zárva tartás alatti kényszerpihenőnél, mert lusták voltunk olajat vagy tömítést venni...

Egyelőre ennyi, ha valami még fejembe jut, közzéteszem. :)

2 komment
2016. február 19. 12:54 - Róóóbi

Heti Kadett

Üdvözlök minden kedves erre tévedt látogatót!

Róóóbi vagyok, egy 28 éves lelkes amatőr autószerelő. A következőkben, ha nem is heti (vagy napi) rendszerességgel, de szeretném bemutatni járművem átalakításának, jobbá tételének mozzanatait, ha nem is H.R. Etzold-i mélységekben, de gyakran részletesen szemléltetve, hogy aki kedvet kap hozzá, maga is nekivághasson.

Ismerjenek meg engem!

Szerencsére az átlagnál jobban beleástam magam a szerelés rejtelmeibe, így nem is olyan nehéz belevágni egy ekkora léptékű projektbe.

Anno süldő koromban kerékpárok napi szintű berhelése töltötte ki szabadidőm jelentős részét megboldogult nagyapám segítő kezei által, ezt általános iskolás koromtól művelem, bár az utóbbi időben háttérbe szorultak a kétkerekű, humán erőforrású eszközök.

Ezt követően, tanulóból dolgozói státuszba lépésem hajnalán, sajnos elég későn egy segédmotor-kerékpár lett a mindennapi és munkába járós közlekedési eszközöm. Említett eszköz egy élete alkonyát taposó Simson S51N volt, amit ridegtartásból hoztam fel vállalható állapotba, majd inkább elcseréltem egy másik, hasonszőrű "dögre". Ekkor 2010-et írtunk, és friss  B. kat. vezetői engedéllyel hazafuvaroztam második kétkerekűmet, egy KR51/2 Schwalbe-t.

Itt már komplexebb feladatokkal kellett szembe néznem, ugyanis legelső dolgom az atomjaira szedés volt, amit egy évig elhúzódó aprólékos, gondos összeszerelés követett. Feljavítva már megbízhatóan teljesítette a napi 70 km ingázást, nyárban-télben, esőben-jégben. Sajnos az ízületeimnek a hideg időszak nem kedvezett...

Sok-sok együtt megtett gondtalan kilométer után úgy éreztem, ideje tovább lépni: ráfizetéssel elcseréltem a kismotort életem első saját autójára, egy közepesen lehasznált Opel Astra F-re, Igu-ra, amely még a mai napig a család tulajdonát képezi. Ezzel az autóval sajátítottam el azokat az alapvető ismereteket, melyeknek a későbbiekben többször hasznát vettem.

Szintén napi szaladgálós és munkába járós jármű volt, nagyon sok mindent megcsináltam rajta, egyszer még a hengerfej-tömítés is átégett. Még kismotoros időkben tettem szert néhány jó barátra, velük együtt és a számtalan szakirodalomnak hála nagyon sokat fejlődtem szerelés terén. Közösen csinálgattuk egymás autóit, motorjait, volt pár meredek eset, de valahogy mindig megoldottuk. Mivel a baráti kör igen erősen Opel vonalon mozgott, így nem volt kérdés, hogy én is ez irányba kötelezzem el magamat.

Következzen az, ami miatt az egész blog elindult.

Az alany egy 1989-ben gyártott Opel Kadett E 1.4 S, aktuális autóm. Tekintsék meg őkelmét.

Kalandos úton került hozzám. Az Astra épp parkolópályán keringett a lejárt műszaki vizsga miatt, és éppen autóhirdetéseket böngésztem a világhálón, csak úgy időtöltés gyanánt. Szemem elé került egy, miszerint eladóvá vált egy Kadett, méghozzá két motorral: a sajátjával és egy C20XE-vel, mindkettő a beépítéshez szükséges cullangokkal együtt. Jó barátom (wookie) épp egy C20XE-t keresett, és eljátszottunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha...

...és elhoztuk. Pontosabban elhoztam, mert fent említett személy épp házon kívül volt. :) Neki kellett a nagyblokk és segédberendezései, meg még egy-két dolog, a félretett ki tudja, milyen 1.4-es motor/váltó pedig hazatért, az eredetileg neki szánt motorraum-ba. Így vettük meg közösen. Kisebb-nagyobb nehézségek, némi utánajárás és szaladgálás után közlekedhetővé (szép magyar szó...) tettük a járművet. Azóta a használaton felül fejlesztések, javítások követték egymást, volt hogy megforralta a fagyállót, emiatt egyszer menteni is kellett, de még úgy is a saját "lábán" került haza. 

Hozzányúlásaim során törekszem a gyári jelleg megtartására, illetve olyan kiegészítőkkel igyekszem ellátni, melyek anno elérhetőek voltak, plusz ami még legális keretek között beépíthető.

Így került fel kiegészítő távolsági fényszóró és ködfényszóró:

Beleesett egy viszonylag ritka "komfort"-ként definiált kormánykerék:

LCD műszerre nem számítottam, de már ezzel került hozzám:

Apránként az összes funkcióját sikerült életre kelteni, egy plusz fordulatszámjel-kábel és egy olajnyomás-szenzor segítségével.

A motortérben szöszmötölést segítő teleszkópos motorháztető:

Felszerelésre vár még egy Hella típusú hátsó légterelő, a magasabb "lábas" változat, egyelőre pótféklámpa nélkül:

Valamint hozzájutottam négy nem mindennapi könnyűfém felnihez is.

Ezek mellett még tartalmaz dallamkürtöt és bekötésre váró dupla első ülésfűtést. Az oly' népszerű "nagy zene" kimarad, helyette egy, az igényeimet tökéletesen kielégítő egyedi hangrendszer épül majd, a fejegység egy szög-egyszerű CD-s Blaupunkt a korábbi öreg, háklis Grundig helyett, ISO csatlakozóról kivezetett Jack aljzattal, gyári első, Astra/Vectra hátsó hangszórókkal és csipogókkal, motoros antennával kiegészítve.

Bekövetkezett az, amire nem számítottam...

Sikerült irdatlanul jó áron megvennem egy donor autót, ami 90%-ban megegyezik az autómmal.

Már a hazautaztatása is egy élményszámba menő túra volt, sok-sok hátráltató tényezővel, de gond nélkül hazatért, a néhai lakhelyétől cirka 420km-re, hozzám.

Mit később kiderült, a sport üléseimmel megegyező ajtókárpit és hátsó egybepad van benne, így ezek alapos takarítást követően egy az egyben átvándorolnak az enyémbe, a fekete beltéri műanyagokkal, üvegekkel, front résszel és még egy csomó dologgal együtt.

Kettőpontnulla ugyanaz az egynégyes karburátoros apróság, néhány tétel kivételével. Van miből építkezni.

Bár a lista elég hosszú:

  1. beltér teljes kiszedése, plusz utólagos korrózióvédelem, a kasztnizás már kész;
  2. kábelezés átfésülése, szükséges kiegészítése, elrendezése;
  3. motortér kiürítése, gatyába rázása;
  4. fűtésbox modernizálása;
  5. nem akarom elkiabálni, de ha isten is úgy akarja, bekerül a Check Control;
  6. később egy teljes fényezés.

Motor. Na ő modernizálódik. Elsősorban a fogyasztás mérséklése és a rugalmasság javítása a cél, ezért felkerül hamarosan a C14SE komplett befecskendező rendszere. 

Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy kell hozzá ugye a C14SE szívósora, hengerfeje, injektorhídja, gyújtásrendszere (DIS kocka), nagy teljesítményű üzemanyagszivattyúja, motor kábelkötege, motorvezérlője, légszűrő doboza. Ja, és a lambdaszonda a leömlőbe. 

A két motor ugyanarra a blokktömbre épül, eltérés a hengerfejben, a vezérműtengelyben, a szelepekben és a sűrítési viszonyban adódik, tehát a rendszer gond nélkül adaptálható. Ha minden jól megy, a teljesítmény a korábbi (új korában) 75 lóerőről 80-82 lóerőre növekszik, leges-legjobb esetben 10% a hozadék, igaz nem is a teljesítmény növelése a fő cél.

Van még egy buktató, ezt a későbbiekben bővebben ki fogom fejteni: lendkerék, fogaskoszorú, váltó hármas...

A fejlesztés egy része viszont már korábban megvalósult, részint még a korábbi tulajdonos kezei között, ami a fék/futómű szekciót és a lemezmunkát érinti. A futómű bekötési pontjai, a küszöbök és a padlólemez megerősített, a futómű pedig felfejlődött. Elöl nagy gólyalábak vannak 256-os belső hűtésű tárcsafékekkel, hátul pedig GSI híd van nagy fékdobbal, mindez megfejelve a Daewoo Espero-féle 22-es nagy főfékhengerrel. Ezekkel jó darabig nem lesz gond, az autó bár feszes és rázós, az úttartása példás. 

Most ott tartunk, hogy műhely híján várjuk a jó időt, bár ha minden igaz a műhely sincs messze a megvalósulástól.

Időnként jelentkezni fogok, próbálom minél részletesebben, lépésenként képekkel dokumentálni a műveleteket, egyrészt hogy követhető legyen a haladás, másrészt hogy aki hasonló lépés(ek)re szánja magát, legyen támpontja és mankója.

Sokat köszönhetek a opelforum.hu és a kadettklub.hu segítőkész közösségének, valamint wookie-nak, Tominak, Bundee-nak és Zolinak, meg még akit kifelejtettem.

Hamarosan jelentkezek a fejleményekkel. :)

1 komment
süti beállítások módosítása